A TÖRTÉNETI MÚLT

A történeti múlt időt (Il passato remoto) olyan múltban lezajlott cselekmények elmondására használjuk, amikor a cselekvésnek már semmi kapcsolata nincs a jelennel, tehát lezárt dolgról van szó, és a múlt egy konkrét időpontjában történt az esemény.
Ez az időpont sokszor nem szerepel a mondatban konkrétan.

Egyszerű igealak: segédige nélkül az ige tövéhez tesszük a ragokat.
-are végű igéknél: -ai, -asti, -ó, -ammo, -aste, -arono
-ere végű igéknél: -ei,(etti) -esti, -e, (ette) -emmo, -este, -erono (E/1 és E/3.
-ire végű igéknél: -ii, -isti, i, -immo, -iste, -irono

	pagare-fizet	sedere-ül	capire-megért,felfog	lavarsi-mosakszik
io	pagai	sedei	capíí	mi lavai
tu	pagasti	sedesti	capisti	ti lavasti
lui/lei	pagó	sedé	capi	si lavó
noi	pagammo	sedemmo	capimmo	ci lavammo
voi	pagaste	sedeste	capiste	vi lavaste
loro	pagarono	sederono	capiranno	si lavarono

Nincs -isc-es ragozás és sok ige ragozása rendhagyó.

Példák a rendhagyó igék ragozására:

fare-csinál	dire-mond	mettere-tesz, helyez
feci	dissi	misi
facesti	dicesti	mettesti
fece	disse	mise
facemmo	dicemmo	mettemmo
faceste	diceste	metteste
fecero	dissero	misero

A passato remoto-ban sok rendhagyó igét találunk, de a ragozásban ez csupán három személyre vonatkozik:
E/1 - i
E/3 -e
T/3 -ero
A rendhagyó igéknél ezeket a ragokat kapcsoljuk a tőhöz, a többi személyében szabályos a ragozás. Mivel az első alakot a szótárakban is megtalálhatjuk, máris tudjuk ragozni az ige többi alakját.
Pl.:

porre-helyez,rak
io	posi
tu	ponesti
lui,lei	pose
noi	ponemmo
voi	poneste
loro	posero